Már megint baromságot olvastam az egyik újságban. Valami Kriszta meg Valentin a neten árulják szolgáltatásukat, ami nem mást takar, mint hogy ördögűzést és más hasonló tevékenységet vállalnak. A bizarr páros büszkén meséli, hogy skizofrén embereket gyógyítottak meg a szertartás által, és ezzel együtt azt is vallják, hogy ezen betegség minden esetben démoni megszállottság miatt következik be!!! Hát komolyan mondom, mindjárt utánanézek ennek...
Kurvára el lehet dugva ez a honlap, mert semmit nem találtam róla, csak azt az egy cikket. Hát így hogy fognak segítséget kérni a szerencsétlen hívek?!! Van egy olyan érzésem, hogy ez már megint újságírók agyszüleménye. Ettől függetlenül felháborító az ilyesmi, és nagy ostobaság is.
Csak logikusan kéne nézni a dolgokat. Ha léteznének is ilyen lények, démonok stb., sokkal ősibbek volnának annál, hogy kereszttel meg szenteltvízzel el lehessen űzni őket. Ha mondjuk olyasmit látnék /nem mintha akarnék/, ahol mondjuk sumér, vagy óegyiptomi, sőt, kőkori szertartást alkalmaznak, akkor arra azt mondanám, hogy oké. Annak lehet valami valóságtartalma. A kereszténység a maga néhányezer évével mi a lófaszt akar itt? Erről nem is beszélve:
Ördögűzők: Távozz, démon! Takarodj vissza a pokolba! Távozz az Úr nevében!
Démon: Muhahaha! Leszophattok, papocskák, én buddhista vagyok!
Na igen, ez a probléma a vámpíroknál is felmerül amúgy, bár azokról legalább nem állítják, hogy léteznek. Márpedig, ha volnának démonok, akkor lennének vámpírok is.
A Legenda vagyok című könyv szerzője elég korrekt magyarázatot ad erre a problémára. Az ő sztorijában a vámpírság egy szúnyogok által terjesztett betegség, a tudományos blablát mellőzve kb. ez a lényeg:
Az emberek elhiszik magukról, hogy vámpírok, befolyásolják őket a kialakult hiedelmek és rettegnek a vallásukhoz tartozó szent dolgoktól. A keresztény "vámpírok" a kereszttől, a többiek meg nem tudom, mitől. A zsidók a tórától? A buddhisták mitől félnek? Ifjú Sátántól, Songoku ellenfelétől? A muszlimok meg valószínűleg egy emancipált nőtől menekülnének hanyatt-homlok. /na nem mintha szentnek tartanák őket, sőt./
Végezetül egy kis szösszenet az ördögűzéssel kapcsolatban. A címét legfeljebb a végén írom le, mert azonnal lelőné a poént. Szóval:
Az ajtó eleinte csupán résnyire nyílt. Lucas atya és ifjú tanítványa, Michael már sok mindent láttak pályafutásuk során. Tapasztalataik, na meg a szobából áradó erős parfüm illat, ezúttal is óvatosságra intette őket. Sosem tudhatták, mi várja őket. Miután meggyőződtek róla, hogy senki és semmi nem akarja rájuk vetni magát odabentről, szélesre tárták a bejárati ajtót és a szobába léptek. Mögöttük ott toporgott Manuela asszony, aki folyvást a kezeit tördelte és vég nélkül siránkozott.
A két férfi pillanatok alatt megértette, miféle rémület és iszonyat lett úrrá a kicsiny lakásban élő családon. Amit odabent találtak... jeges rémülettel töltötte el még őket is. Őket, akik már ezer hasonló esetet láttak. A három ember beljebb óvakodott, tekintetük végigsiklott a poszterektől roskadozó falakon. Mindenhonnan Justin Bieber és Hanna Montana arca vigyorgott vissza rájuk, de ennél még fertelmesebb volt az ablak felett húzódó boltív, ahol kicsi, rózsaszín, maguk után szivárványt húzó pónik repdestek a tapétán. Szegény Manuela asszony felzokogott, szipogva motyogta:
- Látják..? Már hetek óta tart... Azzal kezdődött, hogy megtalálta az öccse pornóújságjait és kidobálta őket az ablakon... Aztán összeszedte a házban lévő értékeket, kiállt velük az utcára és szétosztogatta boldog-boldogtalannak... Most meg csak itt ül... Bezárkózva... Nem eszik, nem iszik, nem alszik... Kérem, segítsenek! Ugye tudnak segíteni???
- Asszonyom, nyugodjon meg! Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megmentsük a lányát! - mondta Michael atya, és biztatóan megszorította az asszony kezét. Lucas atya ennél jóval szigorúbban villantotta tekintetét a könnyektől maszatos arcra:
- Így igaz, de azzal nem segít, hogy szipákol itt nekünk. Legyen szíves távozni, az ajtót zárja be maga után!
- Ha bármiben a segítségükre lehetek, atyám...
- Nem tud segíteni! Távozzék! És imádkozzon a lányáért.- Manuela asszony kihátrált a szobából, az ajtóból még egy utolsó pillantást vetett a két férfira, majd a kulcsot elfordította a zárban.
- Nos, hogy magunk maradtunk, kedveském... - mormogta Lucas atya, és közelebb óvakodott vitájuk, beszélgetésük tárgyához, a szoba közepén kuporgó fiatal lányhoz. A kis csitri nagyjából tizenhat éves lehetett, rózsaszín, fidres-fodros párnán ücsörgött, előre hátra hintázott, akár az elmebetegek, mindeközben hatalmasra meresztett szemekkel bámulta a televíziót. A Bambi második része ment éppen. Lucas atya undorodva hordozta végig tekintetét a halmokban álló dvd-ken, ott volt az összes disney rajzfilm, ami valaha kikerült a stúdióból. Ezen kívül szorgos kis kezek valóságos piramist raktak a Hetedik mennyország, A farm, ahol élünk, Váratlan utazás és hasonló sorozatok epizódjaiból. Lucas atya döbbenten motyogta:
- Ez... rosszabb, mint hittem. Már akkor éreztem, mikor a házba léptünk... Éreztem, hogy olyasmivel lesz dolgunk, amivel még sosem ezelőtt... De ezt nem hittem volna...
- Mit tegyünk? - kérdezte Michael atya.
- A legerősebb fegyverünket kell bevetnünk. - Lucas atya szürke szemeit tanítványára villantotta, pontosabban a fiú keze ügyében lévő bőröndre. - A legerősebbet. Vedd elő az Anális löketek ötödik részét! - Michael atya szemei döbbenten kikerekedtek:
- De... az... nem lesz túl... drasztikus? Még sosem alkalmaztuk...
- Nézz körül! Esszenciája mindent átjár, hihetetlenül erős, meg kell küzdenünk vele! Felejtsd el a leány ártatlan arcát, ő nincs itt! Vedd hát elő a lemezt! És a kötelet is! Hozd a széket! - Lucas atya tagadhatatlan profizmussal osztogatta a parancsokat, ő maga tulajdonképpen semmit nem csinált, csupán akkor segédkezett kicsit, mikor a lányt megfogták, hozzákötözték a székhez, majd a televízió elé ültették.
- Miért csináljátok ezt velem? - nyafogta a vékony hangocska. Gazdája szánalomra méltó próbálkozást tett, hogy szabaduljon, ám karjai , egész teste oly törékeny volt, hogy talán még egy lepedő alól sem tudott volna egymaga kimászni. DE Lucas és Michael atya jól tudták, hogy mindez csupán álca. A lányban lakó entitás nagyon is erős volt, és bármit megtehetett a bábként irányított gyermektesttel.
- Indítsd el a filmet! - szólt Lucas atya utasítása.
Az emeleti szobát hamarosan kéjes nyögések, sikoltások töltötték be. Az évtized legbrutálisabb pornófilmjének kikiáltott alkotás azonnal megtette hatását. A székhez kötözött lány kétségbeesetten próbált szabadulni szorult helyzetéből, arca paprikavörös volt a dühtől és szégyentől.
- Ez rettenetes! Nem akarom látni, nem akarom hallani! Miért teszitek ezt velem?!! Hagyjatok, takarodjatok!
- Távozz ebből a testből és szabadulsz! - kiáltotta Lucas atya.
- Nem!!! Sohaaa!!!
- Kiűzlek ebből a testből! Mondd a neved!
- Soha! Neeem! - A lány testéből vékony, gurgulázó, groteszk hang szólt, leginkább ahhoz hasonlított, mintha milliónyi karácsonyi harang kavargott volna egy mosógép belsejében. A földöntúli sikoltások, kiáltások még a legbátrabbak szívét is rettegéssel töltötték el. Michael atya legszívesebben a fülére tapasztotta volna a kezét, Lucas atya azonban nem hátrált. Egyre inkább belelovalta magát az entitással való küzdelembe, szeme vérben forgott, szája habzott, ész nélkül ordította:
- A neved! Mondd a neved!
- Neeeeeeeeeem!
- Mondd a neved, hogy kiűzhesselek ebből a testből! Mondd a neved, angyal!
- Soha! - A lány most hisztérikusan felnevetett. - A Sátán nincs itt, pap!
- Hát jól van! Ahogy kívánod! A filmet! Újból!
- Neeeeeeeee!
- Nyisd ki a szemed! Nézd! - A lánynak azonban esze ágában sem volt engedelmeskedni. Szemeit szorosan összezárta, arca egész eltorzult az erőlködéstől. Lucas atya tanítványa felé pördült.
- Ragasztószalagot!- Bár ilyesféle módszert még sosem kellett alkalmaznia a kis csapatnak, ennek ellenére a felszerelés közül ezen kellék sem hiányzott. Michael atya némi instrukció mellett szakszerűen felragasztotta a lány szemhéját, ezzel kizárva a lehetőséget, hogy akár egyetlen képkockát is elmulasszon a filmből.
Ezután már nem tartott sokáig. Nagyjából fél óra telt el, és az entitás végleg megadta magát.
- Nem bírom tovább... - motyogta a szerencsétlen lány, arca holtsápadt volt, ajkai kiszáradtak, haja rettenetes szénaboglyaként meredezett a szélrózsa minden irányába. Valóban úgy festett, mintha tüzes vassal sütögették volna az elmúlt órákban.
- Akkor mondd a neved!
- Nem... nem...
- Ha kell, harapófogóval húzlak ki ebből a lányból! A tollaidat pedig egyenként fogom kitépkedni, mielőtt visszarugdosnálak a felhők közé hárfázni!
- Ne, ne... hárfázni és énekelni... az olyan unalmas... nagyon unatkoztam odafönt... Nem bírom tovább...
- Mondd a neved, angyal!
- Jól van, jól van... A nevem... A nevem Tofika... Jaj, de szégyellem... Meg akarom változtatni Hanna Mon...
- Ehh... Tofika! Kiűzlek ebből a testből Tofika, takarodj vissza oda, ahonnan jöttél, a Mennyeknek országába! És ne térj vissza soha többé!
- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!! - Ebben a pillanatban fénylő, áttetsző entitás jelent meg a lány feje fölött. Az angyalforma pár pillanatig a szárnyait próbálgatta, édes kis arca fintorba torzult, kiöltötte a nyelvét, majd eltűnt, mintha a szél sodorta volna magával. A rettenetes parfümillat is enyhült a lény távozásával.
Lucas atya erőtlenül rogyott a földre, homlokán verejtékcseppek csillogtak. Még soha életében nem vívott ekkora küzdelmet. Tüdeje sípolt, szíve a fülében dobolt.
- Vége? - kérdezte Michael atya, miközben mesterét felsegítette. Az öregúr suttogva válaszolt:
- Igen... Elűztem... Örökre...
- Biztos ez?
- Ehh... remélem. Most... hívjuk a családot, ők majd gondoskodnak a lányról... - A két férfi elindult a kijárat felé, Lucas atya már összeszedte magát annyira, hogy megálljon a saját lábán, az ajtón is ő maga kopogott. - Kinyitni! Vége... vége van, bejöhetnek. - Az öregúr fáradtan nekitámaszkodott a falnak, szemeit lehunyta. Tanítványa ezt a fél percet használta ki. Odasomfordált a polcokhoz, gyorsan leemelt egy miniatűr Justin Bieber portrét és a zsebébe süllyesztette.
Nos, a cím nyilvánvalóan: Angyalűzés
Lucas és Michael atya A Rítus szereplői, az "Isten nincs itt, pap!" jellegzetes mondat szintén ebben a filmben hangzik el, bár van egy olyan gyanúm, hogy ezt a klasszikus Ördögűzőben is hallhattuk. De ez utóbbit már régen láttam, így nem vagyok biztos benne, csak olyan ismerős.
Minden esetre jó hosszú bejegyzés lett ez, legalább bepótoltam az elmaradást.
"A szentmise véget ért."
"Istennek legyen hála!"
Kurvára el lehet dugva ez a honlap, mert semmit nem találtam róla, csak azt az egy cikket. Hát így hogy fognak segítséget kérni a szerencsétlen hívek?!! Van egy olyan érzésem, hogy ez már megint újságírók agyszüleménye. Ettől függetlenül felháborító az ilyesmi, és nagy ostobaság is.
Csak logikusan kéne nézni a dolgokat. Ha léteznének is ilyen lények, démonok stb., sokkal ősibbek volnának annál, hogy kereszttel meg szenteltvízzel el lehessen űzni őket. Ha mondjuk olyasmit látnék /nem mintha akarnék/, ahol mondjuk sumér, vagy óegyiptomi, sőt, kőkori szertartást alkalmaznak, akkor arra azt mondanám, hogy oké. Annak lehet valami valóságtartalma. A kereszténység a maga néhányezer évével mi a lófaszt akar itt? Erről nem is beszélve:
Ördögűzők: Távozz, démon! Takarodj vissza a pokolba! Távozz az Úr nevében!
Démon: Muhahaha! Leszophattok, papocskák, én buddhista vagyok!
Na igen, ez a probléma a vámpíroknál is felmerül amúgy, bár azokról legalább nem állítják, hogy léteznek. Márpedig, ha volnának démonok, akkor lennének vámpírok is.
A Legenda vagyok című könyv szerzője elég korrekt magyarázatot ad erre a problémára. Az ő sztorijában a vámpírság egy szúnyogok által terjesztett betegség, a tudományos blablát mellőzve kb. ez a lényeg:
Az emberek elhiszik magukról, hogy vámpírok, befolyásolják őket a kialakult hiedelmek és rettegnek a vallásukhoz tartozó szent dolgoktól. A keresztény "vámpírok" a kereszttől, a többiek meg nem tudom, mitől. A zsidók a tórától? A buddhisták mitől félnek? Ifjú Sátántól, Songoku ellenfelétől? A muszlimok meg valószínűleg egy emancipált nőtől menekülnének hanyatt-homlok. /na nem mintha szentnek tartanák őket, sőt./
Végezetül egy kis szösszenet az ördögűzéssel kapcsolatban. A címét legfeljebb a végén írom le, mert azonnal lelőné a poént. Szóval:
Az ajtó eleinte csupán résnyire nyílt. Lucas atya és ifjú tanítványa, Michael már sok mindent láttak pályafutásuk során. Tapasztalataik, na meg a szobából áradó erős parfüm illat, ezúttal is óvatosságra intette őket. Sosem tudhatták, mi várja őket. Miután meggyőződtek róla, hogy senki és semmi nem akarja rájuk vetni magát odabentről, szélesre tárták a bejárati ajtót és a szobába léptek. Mögöttük ott toporgott Manuela asszony, aki folyvást a kezeit tördelte és vég nélkül siránkozott.
A két férfi pillanatok alatt megértette, miféle rémület és iszonyat lett úrrá a kicsiny lakásban élő családon. Amit odabent találtak... jeges rémülettel töltötte el még őket is. Őket, akik már ezer hasonló esetet láttak. A három ember beljebb óvakodott, tekintetük végigsiklott a poszterektől roskadozó falakon. Mindenhonnan Justin Bieber és Hanna Montana arca vigyorgott vissza rájuk, de ennél még fertelmesebb volt az ablak felett húzódó boltív, ahol kicsi, rózsaszín, maguk után szivárványt húzó pónik repdestek a tapétán. Szegény Manuela asszony felzokogott, szipogva motyogta:
- Látják..? Már hetek óta tart... Azzal kezdődött, hogy megtalálta az öccse pornóújságjait és kidobálta őket az ablakon... Aztán összeszedte a házban lévő értékeket, kiállt velük az utcára és szétosztogatta boldog-boldogtalannak... Most meg csak itt ül... Bezárkózva... Nem eszik, nem iszik, nem alszik... Kérem, segítsenek! Ugye tudnak segíteni???
- Asszonyom, nyugodjon meg! Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megmentsük a lányát! - mondta Michael atya, és biztatóan megszorította az asszony kezét. Lucas atya ennél jóval szigorúbban villantotta tekintetét a könnyektől maszatos arcra:
- Így igaz, de azzal nem segít, hogy szipákol itt nekünk. Legyen szíves távozni, az ajtót zárja be maga után!
- Ha bármiben a segítségükre lehetek, atyám...
- Nem tud segíteni! Távozzék! És imádkozzon a lányáért.- Manuela asszony kihátrált a szobából, az ajtóból még egy utolsó pillantást vetett a két férfira, majd a kulcsot elfordította a zárban.
- Nos, hogy magunk maradtunk, kedveském... - mormogta Lucas atya, és közelebb óvakodott vitájuk, beszélgetésük tárgyához, a szoba közepén kuporgó fiatal lányhoz. A kis csitri nagyjából tizenhat éves lehetett, rózsaszín, fidres-fodros párnán ücsörgött, előre hátra hintázott, akár az elmebetegek, mindeközben hatalmasra meresztett szemekkel bámulta a televíziót. A Bambi második része ment éppen. Lucas atya undorodva hordozta végig tekintetét a halmokban álló dvd-ken, ott volt az összes disney rajzfilm, ami valaha kikerült a stúdióból. Ezen kívül szorgos kis kezek valóságos piramist raktak a Hetedik mennyország, A farm, ahol élünk, Váratlan utazás és hasonló sorozatok epizódjaiból. Lucas atya döbbenten motyogta:
- Ez... rosszabb, mint hittem. Már akkor éreztem, mikor a házba léptünk... Éreztem, hogy olyasmivel lesz dolgunk, amivel még sosem ezelőtt... De ezt nem hittem volna...
- Mit tegyünk? - kérdezte Michael atya.
- A legerősebb fegyverünket kell bevetnünk. - Lucas atya szürke szemeit tanítványára villantotta, pontosabban a fiú keze ügyében lévő bőröndre. - A legerősebbet. Vedd elő az Anális löketek ötödik részét! - Michael atya szemei döbbenten kikerekedtek:
- De... az... nem lesz túl... drasztikus? Még sosem alkalmaztuk...
- Nézz körül! Esszenciája mindent átjár, hihetetlenül erős, meg kell küzdenünk vele! Felejtsd el a leány ártatlan arcát, ő nincs itt! Vedd hát elő a lemezt! És a kötelet is! Hozd a széket! - Lucas atya tagadhatatlan profizmussal osztogatta a parancsokat, ő maga tulajdonképpen semmit nem csinált, csupán akkor segédkezett kicsit, mikor a lányt megfogták, hozzákötözték a székhez, majd a televízió elé ültették.
- Miért csináljátok ezt velem? - nyafogta a vékony hangocska. Gazdája szánalomra méltó próbálkozást tett, hogy szabaduljon, ám karjai , egész teste oly törékeny volt, hogy talán még egy lepedő alól sem tudott volna egymaga kimászni. DE Lucas és Michael atya jól tudták, hogy mindez csupán álca. A lányban lakó entitás nagyon is erős volt, és bármit megtehetett a bábként irányított gyermektesttel.
- Indítsd el a filmet! - szólt Lucas atya utasítása.
Az emeleti szobát hamarosan kéjes nyögések, sikoltások töltötték be. Az évtized legbrutálisabb pornófilmjének kikiáltott alkotás azonnal megtette hatását. A székhez kötözött lány kétségbeesetten próbált szabadulni szorult helyzetéből, arca paprikavörös volt a dühtől és szégyentől.
- Ez rettenetes! Nem akarom látni, nem akarom hallani! Miért teszitek ezt velem?!! Hagyjatok, takarodjatok!
- Távozz ebből a testből és szabadulsz! - kiáltotta Lucas atya.
- Nem!!! Sohaaa!!!
- Kiűzlek ebből a testből! Mondd a neved!
- Soha! Neeem! - A lány testéből vékony, gurgulázó, groteszk hang szólt, leginkább ahhoz hasonlított, mintha milliónyi karácsonyi harang kavargott volna egy mosógép belsejében. A földöntúli sikoltások, kiáltások még a legbátrabbak szívét is rettegéssel töltötték el. Michael atya legszívesebben a fülére tapasztotta volna a kezét, Lucas atya azonban nem hátrált. Egyre inkább belelovalta magát az entitással való küzdelembe, szeme vérben forgott, szája habzott, ész nélkül ordította:
- A neved! Mondd a neved!
- Neeeeeeeeeem!
- Mondd a neved, hogy kiűzhesselek ebből a testből! Mondd a neved, angyal!
- Soha! - A lány most hisztérikusan felnevetett. - A Sátán nincs itt, pap!
- Hát jól van! Ahogy kívánod! A filmet! Újból!
- Neeeeeeeee!
- Nyisd ki a szemed! Nézd! - A lánynak azonban esze ágában sem volt engedelmeskedni. Szemeit szorosan összezárta, arca egész eltorzult az erőlködéstől. Lucas atya tanítványa felé pördült.
- Ragasztószalagot!- Bár ilyesféle módszert még sosem kellett alkalmaznia a kis csapatnak, ennek ellenére a felszerelés közül ezen kellék sem hiányzott. Michael atya némi instrukció mellett szakszerűen felragasztotta a lány szemhéját, ezzel kizárva a lehetőséget, hogy akár egyetlen képkockát is elmulasszon a filmből.
Ezután már nem tartott sokáig. Nagyjából fél óra telt el, és az entitás végleg megadta magát.
- Nem bírom tovább... - motyogta a szerencsétlen lány, arca holtsápadt volt, ajkai kiszáradtak, haja rettenetes szénaboglyaként meredezett a szélrózsa minden irányába. Valóban úgy festett, mintha tüzes vassal sütögették volna az elmúlt órákban.
- Akkor mondd a neved!
- Nem... nem...
- Ha kell, harapófogóval húzlak ki ebből a lányból! A tollaidat pedig egyenként fogom kitépkedni, mielőtt visszarugdosnálak a felhők közé hárfázni!
- Ne, ne... hárfázni és énekelni... az olyan unalmas... nagyon unatkoztam odafönt... Nem bírom tovább...
- Mondd a neved, angyal!
- Jól van, jól van... A nevem... A nevem Tofika... Jaj, de szégyellem... Meg akarom változtatni Hanna Mon...
- Ehh... Tofika! Kiűzlek ebből a testből Tofika, takarodj vissza oda, ahonnan jöttél, a Mennyeknek országába! És ne térj vissza soha többé!
- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!! - Ebben a pillanatban fénylő, áttetsző entitás jelent meg a lány feje fölött. Az angyalforma pár pillanatig a szárnyait próbálgatta, édes kis arca fintorba torzult, kiöltötte a nyelvét, majd eltűnt, mintha a szél sodorta volna magával. A rettenetes parfümillat is enyhült a lény távozásával.
Lucas atya erőtlenül rogyott a földre, homlokán verejtékcseppek csillogtak. Még soha életében nem vívott ekkora küzdelmet. Tüdeje sípolt, szíve a fülében dobolt.
- Vége? - kérdezte Michael atya, miközben mesterét felsegítette. Az öregúr suttogva válaszolt:
- Igen... Elűztem... Örökre...
- Biztos ez?
- Ehh... remélem. Most... hívjuk a családot, ők majd gondoskodnak a lányról... - A két férfi elindult a kijárat felé, Lucas atya már összeszedte magát annyira, hogy megálljon a saját lábán, az ajtón is ő maga kopogott. - Kinyitni! Vége... vége van, bejöhetnek. - Az öregúr fáradtan nekitámaszkodott a falnak, szemeit lehunyta. Tanítványa ezt a fél percet használta ki. Odasomfordált a polcokhoz, gyorsan leemelt egy miniatűr Justin Bieber portrét és a zsebébe süllyesztette.
Nos, a cím nyilvánvalóan: Angyalűzés
Lucas és Michael atya A Rítus szereplői, az "Isten nincs itt, pap!" jellegzetes mondat szintén ebben a filmben hangzik el, bár van egy olyan gyanúm, hogy ezt a klasszikus Ördögűzőben is hallhattuk. De ez utóbbit már régen láttam, így nem vagyok biztos benne, csak olyan ismerős.
Minden esetre jó hosszú bejegyzés lett ez, legalább bepótoltam az elmaradást.
"A szentmise véget ért."
"Istennek legyen hála!"
próba
VálaszTörlésAtyám!
VálaszTörlésA segítségét kérem! Furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok történnek velem. Telefonom tele van Hello Kitty-vel, és nem emlékszem hogyan került oda. A szobám falait valaki rózsaszínre festette, míg aludtam! Ha bekapcsolom a rádiót csak S.P. számok szólnak! Úgy érzem veszélybe került gyarló és bűnös lelkem. Segítésen rajtam!!!!!!!!!!!!
Üdvözlettel:
Alázatos híve!
:)
Kedves lányom!
VálaszTörlésÖrülök megkeresésednek és hogy bizalommal fordulsz felém. Bár pontos diagnózist csupán személyes találkozás után szoktam felállítani, ebben az esetben úgy vélem, hogy érdemes volna elejét venni a dolgoknak, még ha nem is konkrétan megszállottságról beszélhetünk.
Pár hónapja útjára indítottunk egy programot, melynek célja hasonló problémával küzdő fiatalok megsegítése.
A program lényege, hogy a jelentkezők otthonukat elhagyva, önként részt vesznek egy amolyan kurzus félén, ahol is a résztvevők megtanulhatják, miként is vértezzék fel magukat az ártó mennyei behatásokkal szemben.
A dolgok jelenlegi állása szerint fel tudok ajánlani neked egy két hónapos kurzust, amolyan "cserediák" féle programot. Ezen idő alatt a jóravaló és felettébb tehetős Addams család nyújtana szállást és étkeztetést a számodra. Addamsék valóban kedves emberek /és egyebek/, a programba önként jelentkeztek, mindig akad egy szűk cellájuk a bajba jutott híveknek.
Addig is, míg kitöltöd a jelentkezési lapot, tudok javasolni néhány relaxációs cd-t is, melyet letölthetsz a honlapunkról. Ezen cd-k kizárólagosan visszafelé játszott Marilyn Manson számokat tartalmaznak, így felfedve a tehetséges énekes üzenetét a világ számára.
Várjuk jelentkezésedet, a kitöltött adatlapot elküldheted postán, interneten keresztül, vagy bedobhatod a kandallóba Hopp-poros borítékban, ám ez esetben különösen ügyelj a címzésre!
Üdvözlettel:
Lucas atya
Köszönöm atyám, gyors válaszát! Szívest örömest részt veszek a kurzuson. Sajnos kandalom nincs, különben is a Hopp-porba a macska belepiszkított. Ezért e-mailben küldtem át. Kérem, ne ijedjen meg, hogy minden rózsaszín és apó angyalkák ugrálnak majd a képen! Legnagyobb bánatomra a számokat nem tudom meghallgatni, mert csak Aqua-tól a Barbie Gril jön be a You Tube -on. Esedezem a segítsen addig is rajtam! Minden bizalmam és reményem önben van!
VálaszTörlésMaradok továbbra is alázatos híve!
Üdvözlettel:
Eltévelyedett Bárány!